2011. február 16., szerda

Hurrá, újra itt...

Beograd....
Legszivesebben csinálnák egy hátra arcot és hazáig meg se állnák.
De ez csak álom.
Itt vagyok, hogy meglegyen otthon a családi béke, akármit is jeletsen ez. 
Itt vagyok, mert itt nem cseszegetnek a tanulással (a kérdőre vonás szindróma annyit tesz, hogy aznap már bisztos nem tanulok többet - JUSZT SE).
Itt vagyok, mert tanulni akarok.
Itt vagyok, mert látom, hogy elfogadja a távollétemet és mert biztat.
Biztat, hogy csiláljam és annál előbb szabadulok.
ah, mennyivel édesebb otthon a semmit tevés ha nem bolygat a bűntudat.





igyekszem
ssssssssssssna

1 megjegyzés:

  1. legalább valami értelme volt a mai napnak!!!!!!!
    Mához egy hétre kolokvium.
    A könyv felét lerendezhetem igy, és ha ez összejön rápróbálkozom a második részre is irásban.
    Nem kell szóbeliznem, ami jóóóóóóóóóó mert ettől a proff-tól az infarkt lerülget és juniusra kihuzhatom közigazgatást a listáról.

    Mégis csak kedvellek Beograd!

    VálaszTörlés